Fedezetlenségi díj és a biztosítás nélküli időszak következményei
Ha egy gépjármű érvényes kötelező biztosítás nélkül áll a forgalomban, minden egyes fedezetlen nap után MABISZ fedezetlenségi díjat kell fizetni. Íme a törvényi szabályozás.
A magyar gépjármű-tulajdonosok körében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség elmulasztásának legsúlyosabb vagyoni következménye a fedezetlenségi díj. Sokan tévesen azt gondolják, hogy ha egy autó hosszabb ideig a garázsban áll, vagy ha a tulajdonos elfelejtette befizetni az esedékes csekket, a biztosítatlan időszak pusztán egy elfelejtett adminisztratív tétel. A jogszabályok értelmében azonban minden egyes forgalomban lévő jármű esetében a kockázatviselés nélküli napokra szigorú törvényi díjtételt számolnak fel, amely rövidesen többszörösére emelkedhet egy átlagos éves KGFB díjának.
A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) egyértelműen deklarálja: a gépjármű üzembentartója köteles a jármű kockázatviselésének folyamatosságáról gondoskodni mindaddig, amíg a jármű a hatósági nyilvántartásban forgalomban lévőként szerepel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fedezetlenségi díj jogi természetét, kiszámításának módját, a megfizetés szabályait és a fedezetlenül okozott károk tragikus vagyoni következményeit.
Mi pontosan a fedezetlenségi díj?
A fedezetlenségi díj a jogszabályi definíció szerint nem hatósági bírság, hanem egy utólagos díjterhelés. Azért kell megfizetni, mert a gépjármű érvényes KGFB szerződés nélkül vett részt (vagy vehetett volna részt) a közúti forgalomban, veszélyeztetve a közlekedés többi szereplőjét.
A fedezetlenségi díjból befolyó összegek nem a biztosítótársaságok nyereségét növelik, hanem a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által kezelt Kártalanítási Számlára kerülnek. Ez a számla hivatott fedezni azokat a károkat, amelyeket ismeretlen vagy érvényes biztosítással nem rendelkező autósok okoznak a vétlen közlekedőknek.
Hogyan keletkezik a fedezetlen időszak?
A gyakorlatban leggyakrabban két élethelyzetben keletkezik biztosítás nélküli időszak:
1. Használt autó vásárlása és az elhalasztott kötés
Új vagy használt gépjármű vásárlásakor a KGFB megkötési kötelezettség a tulajdonjog átruházásának napján (az adásvételi szerződésen szereplő dátummal) azonnal beáll.
- Ha a vevő hétfőn megvásárolja az autót, de a biztosítást csak pénteken köti meg, a hétfőtől csütörtökig terjedő 4 napra fedezetlenségi díjat kell fizetnie.
- A régi tulajdonos KGFB szerződése az adásvétel napjával automatikusan megszűnik, így az új tulajdonos egyetlen napig sem közlekedhet a régi tulajdonos biztosításával!
2. Díjnemfizetés miatti szerződésmegszűnés
Ha az üzembentartó elfelejti befizetni az esedékes biztosítási díjat, és a biztosító által adott 30 napos póthatáridő is eredménytelenül telik el, a biztosító a szerződést díjnemfizetés miatt felmondja.
- A felmondás napjától kezdve a jármű fedezetlennek minősül.
- Ha az ügyfél csak hónapokkal később döbben rá a mulasztásra, a díjnemfizetés napjától az új szerződés megkötésének napjáig eltelt minden egyes napra felhalmozódik a fedezetlenségi díj.
- Amint azt a felmondási határidőkről szóló elemzésünkben kifejtettük, díjnemfizetés esetén az új KGFB szerződést törvényi kötelezettség alapján ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, ahol a díjnemfizetés történt.
A fedezetlenségi díj mértéke és kiszámítása
A fedezetlenségi díj napi mértékét nem a biztosítók határozzák meg saját belátásuk szerint, hanem a MABISZ hirdeti meg minden évben a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A napi díj függ a gépjármű kategóriájától, motor-hengerűrtartalmától vagy teljesítményétől.
Egy átlagos személygépkocsi esetében a fedezetlenségi díj napi összege a motorteljesítménytől függően napi 700 és 1800 forint között mozoghat (tehergépjárműveknél és buszoknál a napi díj a több ezer forintot is elérheti).
Számítási példa:
Ha egy átlagos személyautó KGFB szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, és az üzembentartó 60 napig biztosítás nélkül üzemeltette a járművet:
- Napi fedezetlenségi díj (tételezzük fel): 1200 Ft / nap
- 60 nap fedezetlenség: 60 × 1200 Ft = 72 000 Ft fedezetlenségi díj.
Ezt az összeget az üzembentartónak a rendes éves biztosítási díjon felül, az új KGFB szerződés megkötésekor kell befizetnie.
A fedezetlenségi díj behajtásának szabályai
A fedezetlenségi díjat nem a MABISZ szedi be közvetlenül a tulajdonostól, hanem az az új biztosítótársaság, ahol az üzembentartó megköti az új KGFB szerződést.
A törvényi előírások a következők:
- Kötelező beszedés: Az új biztosító nem tekinthet el a fedezetlenségi díj kiszámításától és kiszámlázásától. A központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) adatai alapján a biztosító pontosan látja a fedezetlen napok számát.
- 30 napos fizetési határidő: A kiszámított fedezetlenségi díjat az új szerződés megkötését követően, a biztosító által kiállított számla alapján 30 napon belül, egy összegben köteles megfizetni a szerződő.
- Részletfizetési lehetőség: Ha a fedezetlen időtartam meghaladja a 120 napot, a törvény lehetővé teszi, hogy a szerződő kérelmére a biztosító részletfizetési kedvezményt biztosítson.
- Nemfizetés következménye: Ha a szerződő az új KGFB megkötése után nem fizeti be a fedezetlenségi díjat, a biztosító jogosult az új szerződést is felmondani díjnemfizetés miatt, ami újabb fedezetlenségi örvényt indít el.
A legfőbb veszély: károkozás biztosítás nélkül
A fedezetlenségi díj pénzügyi terhe eltörpül amellett a katasztrófa mellett, ami akkor következik be, ha a fedezetlenül maradt járművel a tulajdonos vagy a vezető közlekedési balesetet okoz.
Mivel ilyenkor a károkozó mögött nem áll biztosítótársaság, a vétlen károsult védelmében a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a sérült jármű javítási költségeit vagy a személyi sérüléses sérelemdíjat (amint azt a KGFB törvényi terjedelméről szóló cikkünkben ismertettük).
Azonban a MABISZ a kifizetést követően a teljes összeget visszaköveteli (visszkereseti jog) a biztosítatlan károkozó üzembentartótól és a jármű vezetőjétől!
- Ha a fedezetlen autóval okozott kár 3 millió forint, a MABISZ a 3 millió forintot a károkozó saját vagyonából, fizetésletiltással, ingatlanterheléssel vagy végrehajtási úton hajtja be.
- Személyi sérülés vagy halálos baleset esetén a megtérítendő összeg a több tízmillió forintot is elérheti, ami a károkozó teljes vagyoni ellehetetlenülését jelenti.
Hogyan kerülhető el a fedezetlenségi díj?
A fedezetlenségi díj elkerülésének egyetlen törvényes módja a folyamatosság megőrzése:
- Autóvásárláskor a biztosítást az adásvételi szerződés megkötésének napján, még az autó birtokbavétele előtt meg kell kötni online vagy személyesen.
- Díjfizetésnél érdemes a csoportos beszedési megbízást vagy a bankkártyás automatikus fizetést választani a csekkes befizetés helyett.
- Ha az autót hosszabb ideig nem használják (pl. külföldi tartózkodás vagy felújítás miatt), a járművet a kormányablakban átmenetileg ki kell vonatni a forgalomból. A forgalomból kivont időszakra nem kell KGFB-t tartani, és nem halmozódik fel fedezetlenségi díj sem.